Skip to content

Bocsáss meg Magadért

A harag nem más, mint önpusztítás. Buddha nagyon találóan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy: „olyan, mintha mérget innál, és azt várnád, hogy a másik haljon meg”.

Egyetlen olyan személy volt az életemben, akinek nagyon sokáig nem tudtam megbocsátani. Kipróbáltam az „el nem küldött levél” módszert, de ez sajnos nálam nem működött. (Talán Neked segíthet – ennek az a lényege, hogy mindent, ami a szívedet nyomja az adott emberrel kapcsolatban, leírsz egy levélbe, mintha csak neki címeznéd, viszont ahelyett, hogy elküldenéd ezt a levelet, megsemmisíted – valójában kiadod magadból az indulatot anélkül, hogy még nagyobb feszültséget gerjesztenél kettőtök között.)

Több év telt el ezt követően úgy, hogy próbáltam elnyomni magamban az iránta érzett haragot, aztán az élet úgy hozta, hogy egy váratlan beszélgetés alkalmával sikerült rendezni kettőnk kapcsolatát és ezáltal lezárni a múltat. Ekkor éreztem azt, hogy valóban megbocsátottam neki – hatalmas megkönnyebbülés volt.

„Nem azért kell valakinek megbocsátani, mert megérdemli, hanem azért, mert Neked jár a béke.” – Joshi Bharat

A megbocsátás nem azt jelenti, hogy egyet kell értened az adott ember cselekedeteivel, csupán elfogadod, hogy akkor tőle ennyi telt, és a múlton már nem tudtok változtatni. Azzal, hogy elengeded a haragot, a dühöt, a saját lelkedet szabadítod fel.

Kristin

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük