Skip to content

Közeleg az év vége

Ma reggel felírtam magamnak napi feladatként, hogy „átgondolni az évet és lezárni”. Rengeteg érzés és gondolat kavarog most bennem.

A naptáramat Pesten hagytam, amibe kisebb-nagyobb megszakítással, de igyekeztem bejegyezni a fontosabb eseményeket. Tavaly a naptáram nagy segítségemre volt az év végi zárásban.

Azt hiszem, akik a munkahelyüket, szeretteiket veszítették el, őket állította ez a 2020-as év mentálisan és lelkileg a legnagyobb kihívások elé. Őszintén tisztelem azokat, akik ezek után tovább tudtak lépni.

A korlátozások első felvonását utólag azt mondhatom, hogy meglepően jól éltem meg, ami azt illeti nem bántam, hogy lelassult a világ – bár annak nem örülök, hogy ezt csak egy vírussal lehetett elérni – de ezt az időt így egész intenzív befelé figyeléssel töltöttem. Persze a bezárással járó pánik engem is elkapott, olyannyira, hogy konzervekkel, wc papírral, tisztálkodószerekkel én is rendesen feltankoltam – a tárolásra még egy külön részleget is kialakítottunk a lakásban.

Tudom, hogy nem voltam túlzottan aktív a blogon, ez köszönhető ennek a befelé fordulós időszaknak is. Azt éreztem, hogy én is útkeresésben vagyok, voltak bizonytalan pillanataim bőven, de próbáltam a jó dolgokra fókuszálni és a híreket amennyire lehetett leminimalizálni, hogy a stresszt csökkentsem a mindennapokban.

Ebben az évben nem volt részem túl sok közösségi eseményben – mint ahogy másoknak sem – de a körülményekhez képest, úgy érzem, amit lehetett, azt kihoztam ebből az évből. A barátokkal való találkozások sok esetben áthelyeződtek az otthonokba, amik talán kicsit még meghittebbé is tették ezeket a beszélgetéseket.

Ez az év hozott átrendeződéseket, változásokat az emberi kapcsolataimban, az értékrendemben a hitrendszeremben és az anyagiakkal kapcsolatos hozzáállásomban is.

Az ünnepek előtt érdemes átgondolni mit szeretnénk tovább vinni a következő évre, mi az, amit 2020-ból tanultunk, mik azok a dolgok, amiken változtatni szeretnénk és mik azok, amiket jobb elengedni életünk egyes területein.

Kristin

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük